Takács István Gyűjtemény

Mezőkövesdi TAKÁCS ISTVÁN (1901-1985)
állandó Életmű Kiállítása a Városi Galéria épületében

Képek a kiállításról

Mezőkövesd Város Önkormányzatának, mint az intézmény tulajdonosának, valamint a működtető Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft-nek köszönhetően, a Városi Galéria épületének felújítását követően, már 2012 decemberében megnyílt, látogathatóvá vált a TAKÁCS ISTVÁN GYŰJTEMÉNY, ám közérdekű, muzeális intézményként csak 2015. december 7-től kapta meg a megújított, hivatalos működési engedélyt az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Sajátos kulturális örökségünk értékmentését elsősorban Mezőkövesd Város Önkormányzata és a Magyar Katolikus Egyház támogatta. Az életmű teljes körű feltárására, megismertetésére, bemutatására létrehozott Takács István Kulturális Alapítvány, közhasznú szervezetként mindvégig arra törekedett, hogy elősegítse hazánk egyik különleges művészeti gyűjteményének fejlesztését.

Belépőjegyek

Felnőtt /Adult ticket/: 1200 Ft
Nyugdíjas, diák /Student ticket, Senior ticket/: 600 Ft
Családi jegy /Family ticket/: 3000 Ft

Csoportos jegyek 15 fő felett / Group ticket over 15 people
Felnőtt /adult/: 1000 Ft/fő (person)
Diák vagy nyugdíjas /student or senior/: 500 Ft/fő (person)

Kombinált jegyek / Kombi tickets/
Matyó Múzeum + Mezőgazdasági Gépmúzeum + Városi Galéria /Matyó Museum + Museum of Agricultural Machinery + Town Gallery/
Felnőtt /adult/: 3000 Ft
Diák vagy nyugdíjas /student or senior/: 1500 Ft
Családi 2fn.+2 diák /family 2 ad.+2 stu./: 7500 Ft

Ingyenes belépés 6 éves kor alatt és 70 éves kor fölött
/free entrance under 6 years and over 70 years/

Nyitvatartás

Szeptember 1-től-május 31-ig:
kedd – szombat 9-15 óra

Június, július, augusztus:
kedd – vasárnap 9-17 óra

Gyűjteményvezető: Laczkó Pető Mihály

Takács István munkáiból

Takács István (1901-1985)

takacs1

Takács István portré

takacs2

Takács István önarckép

Mezőkövesdi szegény parasztcsalád gyermekeként, istenáldotta tehetsége és szorgalma már az elemi iskolában és a helyi gimnáziumban is megnyilvánul. Az érettségit követően Budapesten, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola festő szakán szerez diplomát, majd csaknem hat évtizeden át tartó, áldozatos munkával — missziót teljesítve — páratlan templomfestői életművet hoz létre, évszázadokig maradandó értékeket teremtve hazánkban.

290 (kettőszázkilencven!) körül van azon templomok, kápolnák száma, melyeket freskói, oltárképei, stáció-sorozatai, nagyböjti leplei, lobogói ékesítenek.

Főművének tekinthetők a mezőkövesdi Szent László templom falfestményei, valamint az egri Bazilika freskói és stáció-képei.

Tekintettel arra, hogy Takács István alkotói hagyatékának egy jelentős része Budapesten, a II. világháború pusztításai során megsemmisült — sajnos, szinte a teljes ismeretlenségből kell kiemelni (és a látogatókkal újra meg újra felfedeztetni) ezt a csaknem elfeledett életművet.

„Hitvalló jelleme, templomfestői múltja miatt”/!/ a vallásellenes művészetpolitika évtizedeken át próbálta érdemeit elvitatni, hamis színben feltüntetni, lejáratni és kizárni őt a művészeti életből: letagadva sokrétű munkásságának eredményeit, egykori sikereit. De Ő töretlen hittel alkotott tovább, élete végéig, rendeletlenül! Szülőföldje népéhez, magyarságához, hitéhez mindvégig hű maradt. Igazi, örök értékek hirdetője volt, — jelenkorunk válságokkal teli világában — meghatározó példaként tekinthetünk művészi, emberi helytállására. Ihletett műalkotásai bizonyítják elkötelezettségét, tiszta lelkületét, alkotói géniuszát.

A gyűjteményes tárlat tizenkét termében (a felújított épület mindkét szintjén) több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, csendéletek, munkaábrázolások, életképek, egyházművészeti kompozíciók és a monumentális műveket megidéző színvázlatok.

A freskófestés technikai részleteinek, a különböző alkotói fázisoknak a teljes körű bemutatásával, a művészi alkotómunka folyamatának legnagyobb próbatételei, kihívásai is felidézhetők: látva az emberi küzdőképesség (hihetetlennek tűnő) bizonyságait, — erkölcsi, szellemi csúcsteljesítményként —áhítatot sugalló, lenyűgöző példázatait, a legkisebb vázlatoktól a 3 vagy 5 méteres kartonrajzokig.

Az életmű másik meghatározó vonulatát jelentik a matyó nép életét megörökítő, csodálatos alkotásai. Mivel gyermekkorától ebben a környezetben nőtt fel, így küldetésévé vált a parasztság életének hiteles bemutatása is. Láthatjuk a szűkebb és tágabb Haza, a Szülőföld szépséges tájait, a jellegzetes munkaábrázolásokat. A MATYÓK FESTŐJEKÉNT — kiemelkedő szerepet vállalt a népművészeti kincs továbbörökítésében, megújításában, a hagyományok megőrzésében. Hazaszeretetét, szülőföldjéhez való kötődését, ragaszkodását bizonyítják grafikai munkái, az iparművészeti alkotásokhoz készült forma- és látványtervezései, a motívum-feldolgozások, népművészeti jelkép-variációk és a korabeli divattervek. Az 1920-as, ’30-as években készült, felbecsülhetetlen értékű, eredeti népművészeti formák, stílusos színvázlatok gazdag anyagának bemutatása napjainkban is mindenki számára bizonyíthatja: nemzeti értékeink, kulturális örökségünk, népművészetünk mindenkor átmenthető, éltethető, továbbadható, közös kincsünk.

A népművészeti anyaghoz — csodálatos, életszerű hatást keltve —illeszkednek a /népviseletek pompázatos színgazdagságát lenyűgöző részletességgel ábrázoló/ MAGYAR ÉLETKÉPEK sorozatának alkotásai. A leghitelesebb módon idézik meg hagyományainkat, népművészeti örökségünk formavilágát, jelképeit.

Szerteágazó alkotói munkássága tehát nem csupán képző- és iparművészeti vonatkozásban páratlan, hanem néprajzi, helytörténeti, népművészeti szempontból is: rendkívül jelentős!

Az élő és éltető hagyományok, különleges értékeink — lélekemelő művészeti élményként — fellelhetők az egyre gazdagabb anyagot bemutató, folyamatosan megújuló Takács István Gyűjteményben.